2012. február 25-én jelent meg egy bizonyos Őry Mihály vezércikke a Jobbik hivatalos lapjaként működő Barikád.hu-n (jelenlegi nevén Alfahir.hu). A szerző azt elemzi, milyen ideológiák ismerhetők fel a Jobbik eddigi működésében, illetve, hogy milyen ideológiákat kellene a pártnak felvállalnia. “A kérdés, amit meg szeretnék válaszolni, mi is a Jobbik ideológiája akkor valójában? Pontosabban, minek kellene lennie? Hogyan értsük, értelmezzük Vona kijelentéseit? Véleményem szerint a Jobbik ideológiájának négy elemre kellene épülnie: a tradicionalizmus, a monarchizmus, a turanizmus és a hungarizmus négyes alapjára” – fogalmaz Őry, aki szerint a “nemzeti radikalizmus”, amellyel a párt általában jellemzi magát, önmagában gyenge eszmei alap.
“Egy mai magyar ember nyugodtan lehet egyszerre tradicionalista, monarchista, turanista és hungarista is. Ezek igazából számtalan ponton összefüggnek, kiegészítik, magyarázzák és megvilágítják egymást” – folytatja Őry.
A szerző egyértelművé teszi, hogy amikor a hungarizmusról beszél, azalatt Szálasi Ferenc és pártja eszmeiségét érti. Viszont szerinte a jelenlegi hungarista mozgalommal az a gond, hogy túlságosan sokat foglalkozik Szálasi és más személyek rehabilitálásával, ahelyett, hogy az eszmére koncentrálna. “Amikor tehát én Szálasi Ferenc hungarizmusának meghaladását követelem, akkor azt nem valamiféle politikai korrektségből vagy gyávaságból teszem, hanem józan megfontolásból. A mai és valódi hungarizmusnak nem az a feladata, hogy Szálasi Ferencet rehabilitálja, hanem az, hogy a hungarizmusnak korszerű kereteket teremtsen. Akinek ez szentségtörés, annak ajánlom Szálasi alábbi gondolatát: „Ha elbuknék e harcban, tapossatok rajtam keresztül és vigyétek győzelemre a zászlót.”” – írja.
Őry végül kijelenti: “A Szálasi-féle hungarizmus tehát nem hogy megváltoztatható, hanem kötelességünk megváltoztatni, korszerűvé tenni. Kivenni belőle azt, ami idejét múlt, azt is, ami eleve rossz volt (legfőképpen a szocializmus hatása) és megtartani belőle azt, ami érték.” Hozzá teszi, Vona Gábor “bizonyos kijelentései, utalásai bíztatóak”, többek között az, hogy “egyik politikai példaképe az a Prohászka Ottokár, akit a hungarizmus atyjának tekinthetünk.”