„A nemzetközi bankvilág már azokban az időkben is a nemzetek felett, nemzetközi szinten volt megszervezve” – szólt Hargutai fő üzenete. „A bécsi bank, aminek akkor pénzverési és hitelezési monopóliuma volt Magyarországon, valójában a Rothschildok kezében lévő magánbank volt. A Rothschildok pénzügyi érdekeit alapvetően sértette, ha Magyarország önállóvá válik és pénzügyileg önállóvá válik. Ezért a Rothschildok pénze kellett, hogy Jellasics elinduljon ellenünk, és főleg a Rothschildok pénze kellett, hogy az oroszok azzal a 200 ezres sereggel elinduljanak a magyar seregek ellen, aminek törvényszerű csatavesztés lett a vége. Ennek a bankvilágnak a szorításából kellett kitörnünk az elmúlt négy évben is, el kellett érnünk azt, hogy pénzügyileg önállóak legyünk, mert épp ’48 példája bizonyítja azt, hogy ha egy ország pénzügyileg nem önálló, akkor hiú ábránd a nemzeti fejlődés, mert az, aki a pénzt adja, diktál nekünk. Diktált 1848-ban, és diktált négy éve. Akkor a Rothschildok, most az IMF.”

A Népszabadság kérdésére Hargitai János elmondta: a beszédet ő maga fogalmazta meg saját kútfőből, nem pártja utasítására. Az 56 éves Hargitai elvégezte a tanárképző főiskolán a történelem szakot, és 1985 előtt még tanított történelmet. A politikus nem állítja, hogy neki lenne igaza, de azt gondolja, hogy a történelmi forrásokból akár az ő beszédében elhangzott következtetéseket is le lehet vonni.

Valójában a ma is létező Osztrák Nemzeti Bankot (amelynek mintájára követeltek magyar nemzeti bankot a ’48-as forradalmárok) 1816-ban alapította Johann Philipp Stadion wathauseni gróf, függetlenül a Rotschildokról. A híres bankárcsalád tagjai csak négy évvel később, 1820-ban jelentek meg Bécsben, a bécsi udvar az ő hiteleikből fizette a vasutak és különféle ipari létesítmények felépítését. Szemben a Hargitai által sugalltakkal, a forradalom leverését követő időszak nem volt felhőtlen a bécsi Rotschild-bank számára: 1848-ban Metternich, egyik fő támogatójuk is megbukott, így az elkövetkező években a bank állami megbízásoktól esett el, és komoly pénzbeli veszteségeket szenvedett, vezetője, Salomon Mayer von Rothschild hamarosan el is hagyta Bécset.

A Népszabadság megkérdezte Majdán Jánost, a Pécsi Tudományegyetem újkortörténet tanszékének docensét, az 1848-49-es események szakértőét Hargitai beszédéről. Majdán – aki egyébként az idei pécsi megemlékezés előadója is volt – úgy véli, hogy „a tények nem Hargitait erősítik.”

„ Kossuth javaslatára a kormány és a parlament megszavazta, hogy Magyarország 1848. november 1-jén államkötvényt bocsát ki Frankfurtban” – mondta a történész. „Ehhez az ország bírta a bankvilág bizalmát, és a bécsi udvar épp ezért vette rá Jellasicsot, hogy támadja meg Magyarországot, mert féltek attól, hogy ha a kötvényt Nyugat-Európában a polgárok megvásárolják, akkor Magyarország megerősödik, a kontinens elfogadott, önálló államává válik, s többé nem lehet fellépni ez ellen. Jellasics betörését viszont lehetett úgy deklarálni a világ számára, hogy a birodalom két tartománya háborúzik egymással, így Magyarország hitelezése kockázatos. Ezért nem lett az államkötvényből semmi.” Majdán szerint egyértelmű, hogy a bankok szívesen megfinanszírozták volna a független Magyarországot, s Bécs ezt látva el akarta bizonytalanítani a pénzvilágot.

Az viszont tény, hogy Miklós cár a pétervári Rothschildoktól vett fel személyi hitelt a Magyarország ellen indított hadműveletekhez, tette hozzá Majdán. Ám nem a Rothschildok akarták ezt a háborút, ők egyszerűen csak hiteleztek. A háborút a bécsi udvar akarta, hangsúlyozta a pécsi történész, hisz a 18 éves Ferenc József – a belőle császárt csináló anyja tanácsára – 1849. május 1-jén Varsóban letérdelt Miklós előtt, és megcsókolta a cár kezét, aki válaszul megígérte, hogy visszaszerzi neki elvesztett trónját.

Majdán János még hozzátette az előbbiekhez: – Aki azt hiszi, hogy a pénzvilág háborút indított volna Magyarországért 1848-ban, az csak a saját köldökét látja. Nem voltunk mi ennyire fontos tényezők.

Az ügy előzménye, hogy Ágoston Tibor, a Jobbik debreceni önkormányzati frakcióvezetője, országgyűlési képviselőjelölt egy január 12-i nyilvános debreceni megemlékezésen a holokauszt kapcsán – mint mondta: szándékos nyelvbotlásként – “holokamuról”, illetve “holokasztról” beszélt.

Bajnai Gordon, az Együtt-PM társelnöke múlt szerdán Debrecenben jelentette be, hogy országos központjuk is feljelentést tesz Ágoston Tibor kijelentései miatt. Az ellenzéki politikus egyidejűleg felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt és Kósa Lajos debreceni polgármestert, a Fidesz ügyvezető alelnökét, hogy hozzák nyilvánosságra álláspontjukat az elhangzottaktól. Kósa Lajos időközben közleményben elhatárolódott Ágoston kijelentéseitől.

Vona Gábor Jobbik-elnök múlt csütörtökön leszögezte: pártja sosem tagadta a holokausztot és minden emberirtást elítél, de azt is elítéli, ha bárki bármelyik emberirtásból “politikai, gazdasági tőkét akar kovácsolni”.

Forrás: Civishir.hu

Ágoston Tibor a Jobbik debreceni önkormányzati képviselője, a 2014-es választásokon országgyűlési képviselőjelölt. 2014 januárjában egy megemlékezésen “holokamunak” nevezte a holokausztot, amiért többen is feljelentették. Tovább

 

 

Tweet

 

A gyanútlan turista azt hihette, náci háborús filmforgatásba botlott szombat délután a Normafánál, Budán. Pattogó katonai indulókra menetelő nyilas osztagok, korhű csendőr egyenruhák, az eredetire megtévesztésig hasonlító zászlók, rohamsisakok és karszalagok színezték fekete-vörösre a hófödte tájat.

Az egyenruhások körül operatőrök és fotósok sürögtek-forogtak, miközben a néhány tízméternyire síelő gyerekek tágra nyílt szemmel figyelték a döbbenetes látványt. A kétszázötven-háromszáz neonáci egy része a BKV menetrendszerinti járatával érkezett a helyszínre: a buszról leszálló, többnyire huszonéves fiatalok szinte akadály nélkül jutottak el a János-hegy lankájáig: igaz ugyan, hogy körülbelül száz rendőr várakozott a buszmegálló közelében, ám tevékenységük néhány igazoltatásban és motozásban merült ki: nem akadályozták meg, nem oszlatták fel az eseményt. Asszisztáltak a Becsület Napja zavartalan megünnepléséhez.

„Emlékezz a hősökre kik életüket adták mások szabadságáért vállalták a halált” – hirdette a magyar nácik tört magyarsággal írt molinója, míg német bajtársaik saját anyanyelvükön éltették a nemzetiszocializmust.

Az ünnepség 1945. február 11-ére volt hivatott emlékezni: a napra, amikor a szovjet csapatok által körbevett Budapest védői, német és magyar katonák egy része megpróbált kitörni a gyűrűből.

A kísérlet a háború egyik legkilátástalanabb hadműveleteként vonult be a történelembe – állapítja meg a Rubicon folyóiratban megjelent tanulmányában Ungváry Krisztián történész, a korszak specialistája. A közel 44 ezres védőseregnek kevesebb, mint 2 százaléka jutott ki, ezeknek is kevesebb, mint 10 százaléka volt magyar. 17 ezer fő veszett oda néhány nap leforgása alatt. Mint Ungváry írja, Budapest nem véletlenül szerepel a német memoárirodalomban gyakran „második Sztálingrádként”.

S hogy mi hajtotta ezeket az embe­re­ket ebbe a kétségbeesett, őrült vállalkozásba? – teszi fel a kérdést a történész. „A kitörés hadművelete csak a totális háború pszichózisának ismeretében érthető meg: a német vezetés ítélőképességét az oroszoktól való félelem deformálta, így katonáikat nem a hadifogságba vezették, hanem a pusztulásba hajszolták” – adja meg a választ Ungváry Krisztián. „Nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk” – összegezte a nácik, illetve személyesen Hitler álláspontját Edmund Veesenmayer budapesti nagykövet 1945-ben.

A Jobbik szövetségesei – mert a Normafánál összegyűlt szervezetek nagyobb része kapcsolatban áll Vona (Zázrivecz) Gábor pártjával – a nácik szellemi örököseiként emlékeznek évről-évre elődeikre. A Himnusz eléneklése után a ceremóniamester „pihenj”-t kiáltott, majd az emelvényre szólította a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) budapesti elnökét, Incze Bélát. Incze nem ismeretlen a Hetek olvasói számára. A 2010-es Magyar Sziget-es botrány előtt – amikor Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselő, a HVIM elnöke ostorral fenyegette lapunk munkatársait – Incze arról beszélt, hogy ő és mozgalma nem antiszemita, hanem aszemita, ami azt jelenti, hogy egy zsidóság nélküli világért küzdenek. Incze ezt követően azzal került be a hírekbe, hogy a HVIM delegáltjaként részt vett az új alkotmány kidolgozásában, és végül csak azért zárták ki az előkészítő bizottságból, mert véletlenül egy Szálasi-idézettel díszített e-mailt küldött el a bizottság egyik KDNP-s tagja számára.

Incze szombaton arról beszélt, hogy a turáni és germán harci génekkel rendelkező várvédők szorult helyzetükben sem a védekezésre és a menekülésre, hanem a támadásra gondoltak. „Ők annak idején jóval könnyebb helyzetben voltak, mint mi, annak ellenére, hogy szellemi értelemben pontosan ugyanúgy egy körbezárt erődben vagyunk” – a beszédnek ezt a zagyva részét nehéz megérteni, Incze azonban hamarosan a lényegre tért: vagy ők is kitörnek Európa szorításából, vagy arra a sorsra jutnak, mint a budai várban maradt sebesültek.

A szerény beszédkészséggel megáldott szónok arról is szólt, hogy a budai várba beszorult német katonák számára a rájuk törő szovjet katonák – akik a sebesülteket még benzinnel lelocsolva fel is gyújtották – olyanok, mint a mai kor embere számára a cionista világhatalom. „Mi sem várhatunk sokkal jobbat a cionista világhatalom képviselőitől, ránk is hasonló dolgok várnak, ha nem készülünk fel a támadásra: nem a menekülésre, nem a hátrálásra, hanem a támadásra” – nyomatékosította mondandóját Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselő beosztottja és bajtársa.

Incze ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ők, „akik a normalitást képviselik ebben a világban”, rendelkeznek hibákkal is: például „liberális deformálódásokkal, mint amilyen ez a demokratikus álomrend, amiben élnünk kell. Végig kell gondolnunk, hogy szükségünk van-e erre: előbb saját magunkban kell ezt a nagy háborút megvívnunk, hogy utána a külvilágra kiterjesztve a kis háborút is megvívhassuk” – oktatta a jelenlévőket Incze Béla.

„Bajtársak, testvérek! Mi, nemzetiszocialisták mindig nagy büszkeséggel gondolunk 1945. február 11-ére” – kezdte beszédét a második felszólaló Tyirityán Zsolt, a szintén Jobbik-szövetséges Betyársereg vezetője. Tyirityán – aki tavaly nyáron, a Magyar Szigeten a „rohadt tetves zsidók” illetve „a másabb bőrszínűek” lelövéséről értekezett egy nyilvános előadáson – azt mondta, a kitörésnapi események minden olyan emberi értéket tartalmaznak, melyek a nemzetiszocializmusban is megnyilvánulnak. A szellem győzött az anyag felett, és úgy általában az egyetemes emberi értékek győztek 1945. február 11-én. „Aki nem érti a kitörés szellemiségét, az magát a nemzetiszocializmust sem fogja megérteni soha” – intette hallgatóságát Tyirityán.

Bár hadászati szempontból Budapest védői vereséget szenvedtek, „de erkölcsi szempontból viszont totális győzelmet arattunk a sátáni sötétség felett” – tudhattuk meg a beszédét ekkor már ordítva olvasó szélsőjobbos figurától. A szabad beszéd tekintetében meglehetősen korlátozott képességű Tyirityán felszólalása végén már rekedt torokkal emlékezett a „kiirtott magyar intelligenciáról” és a megölt sebesültek tízezreiről. Aztán egy huszárvágással a jelenkorba érve megállapította: az elsötétedés gyűrűi halálos gyűrűt vonnak körénk. Tyirityán félreérthetetlenül utalt az Egyesült Államokra és Izraelre. A szónok eleinte engedékenyebbnek tűnt, mint tavaly nyáron: hangsúlyozta, hogy nem embereket kell kiirtani, hanem az imént említett eszméket. A következő mondatában viszont már azzal biztatta bajtársait, hogy hamarosan eljön az idő, amikor ténylegesen hadrendbe állnak, hogy Európát visszaadják az európaiaknak. A magyarságot „Délkelet-Európa vezető né­pé­nek fogjuk tenni, valamint a fehér fajt újra a világ urává fogjuk nyilvánítani.”

Tyirityánt követően egy a „német-magyar barátság fáradhatatlan harcosaként” felkonferált német neonáci szónokolt, őt egy „horvát bajtárs” követte tört angolsággal, míg végül a pódiumra lépett Lantos János. A Pax Hungarica mozgalom képviselője tavaly ősszel tűnt fel a neonácik Corvin-köznél tartott ’56-os megemlékezésén. A Hitler oldalra fésült frizurájához hasonlót viselő Lantost a mozgalom új reménységének nevezték a közönség soraiban álldogáló csillogó szemű tinédzser lányok.

Lantos is felmondta az Európát a sötét, gonosz, sátáni erőktől védelmező német és magyar csapatokról már korábban is hallott leckét, majd azt állította, hogy a nácik bukásával hosszú időre megpecsételődött Európa sorsa. Lantos szerint a vasfüggönnyel kettéválasztott kontinens mindkét felét ugyanaz a faj uralta: az a hiéna faj, amely képtelen valódi értéket alkotni, és amely úgy viszonyul a kultúraalkotó fajokhoz, mint amilyen szerepet a poloska tölt be az állatvilágban. Lantos szerint a Vörös Hadsereg katonái a „szovjet zsidó propagandista Ilja Ehrenburg útmutatására fosztották ki fél Európát, és ezért mondta kétezer évvel ezelőtt e felbujtók elődeinek Jézus, hogy »a Sátán az atyátok«.”

Az ifjú náci ezután azt mondta, nincs joguk megalkudni az ellenséggel, mert az ő – mármint Lantosék – világa Istenhiten és idealisztikus magasrendű elképzeléseken, nemzet- és fajszereteten nyugszik, lelkivilágukat Wagner, Liszt és sok más árja művész tükrözi, míg „az övéket az elfajzott művészetek, mert az ő világuk nem más, mint bűn és mocsok, aberráció és fertő.”

A gesztusaiban is láthatóan Hitlert utánzó Lantos is beszélt a fizikai harcról: azt mondta, hamarosan eljön az idő, amikor vérben és könnyben újra fegyverrel kell megvédeniük hitüket, fajtájukat. És „az ilyen ellenséggel” szemben egyetlen jelszavuk lehet: győzelem, vagy halál.

A beszédeket követően a nácik megkoszorúzták a szónoki dobogó elé állított fakereszteket, miközben a hangszórókból német gyászinduló szólt.

Tyirityán Zsolt (1983-) biztonsági őr, a Betyársereg alapítója és vezetője. Saját bevallása szerint is nemzetiszocialista nézeteket vall, korábban faji alapon elkövetett súlyos testi sértés miatt ült börtönben. Tyirityán és a Betyársereg 2009-ben stratégiai szövetséget kötött a Jobbikkal, és azóta is vesznek részt a párt rendezvényein. Tovább

 

A kint zajló eseményekkel kapcsolatban Pörzse Sándor, a Jobbik országgyűlési képviselője a zsinagóga épületében – egyebek mellett – ezt mondta: „ . . egyszer már, úgy lejátszhatnánk ezt. Nem? Tényleg, Ők nem szeretnek minket, mi nem szeretjük Őket. . . És ahogy ez nagyapáink idejében volt. Nem? Na, jó, nem is volt ekkora szájuk. . .”

Ez a megnyilatkozás jól illeszkedik azok sorába, melyben a Jobbik képviselői kívánatosnak tartják a zsidóság listázását, melyben a tiszaeszlári vérvádat emlegetik az Országházban, melyben nyilvános ünnepségeken kétségbe vonják a holokauszt megtörténtét. A Tett és Védelem Alapítvány minden ilyen esetben a jog teljes eszköztárát felvonultatva kíván érvényt szerezni a vonatkozó, hatályos jogszabályoknak, ezért újabb feljelentés tesz a Jobbik egyik parlamenti képviselője ellen.

Forrás: TEV.hu

Pörzse Sándor jobbikos országgyűlési képviselő, a Barikád magazin főszerkesztője, volt műsorvezető és a Magyar Gárda egyik alapító tagja. Tovább

 

 

 

Tweet

Bogár László közgazdász, aki nemrég a közpénzből készült Az igazság soha nem késő című filmben “leplezte le” a zsidó világösszeesküvést, most az Echo-TV Civil Akadémia című műsorában fejtette ki nézeteit. Sok újdonságot nem hallhatunk, ismét elhangzanak a “Spanyolországból elűzött szefárd kereskedőcsaládok”, a Rotschildok. Bogár emellett kitér a Szovjetunióra, azon belül „Lev Davidovics Bronsteint (Trockijt)”, akinek neve alapján „sejthető”, kik álltak e mögött a birodalom mögött is.

Bogár László (Miskolc, 1951. április 22. –) magyar közgazdász, politikus, volt országgyűlési képviselő, egyetemi oktató, a Magyar Hírlap publicistája. Tovább

 

 

 

Tweet

A Betyársereg, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a PHM és a Magyar Gárda által szervezett Magyar Októberek nevű rendezvénnyel egyszerre emlékeznek meg az 1944 októberi nyilas hatalomátvételről, és az ’56-os forradalomról, párhuzamot vonva a kettő közé (ezzel ironikus módon egy platformra kerülve a korabeli, szovjet beavatkozást kezdeményező hatalommal).

Lantos János 2010-ben tűnt fel a (saját meghatározása szerint a nyilaskeresztes mozgalom örököseként működő) Pax Hungarica Mozgalom (PHM) Corvin-közi megemlékezésén. Ekkor a mozgalom kecskeméti csoportvezetőjeként konferálták fel, majd hamarosan a neonáci megemlékezések rendszeres fellépője lett. Tovább

 

 

Tweet

A szónok emellett kijelentette, hogy a demokrácia egy bizonyos „faj” eszköze. Beszédét azzal fejezte be, hogy „vagy a hungarizmus fog győzni, vagy elpusztul nemzetünk”. A Magyar Nemzeti Gárda vezetője, Ináncsi József egyébként korábban tagadta, hogy náci, vagy rasszista elveket vallanának, szerintük ez csak “a liberálisok” rágalma velük szemben.

Lantos János 2010-ben tűnt fel a (saját meghatározása szerint a nyilaskeresztes mozgalom örököseként működő) Pax Hungarica Mozgalom (PHM) Corvin-közi megemlékezésén. Ekkor a mozgalom kecskeméti csoportvezetőjeként konferálták fel, majd hamarosan a neonáci megemlékezések rendszeres fellépője lett. Tovább

 

 

Tweet