„A nemzetközi bankvilág már azokban az időkben is a nemzetek felett, nemzetközi szinten volt megszervezve” – szólt Hargutai fő üzenete. „A bécsi bank, aminek akkor pénzverési és hitelezési monopóliuma volt Magyarországon, valójában a Rothschildok kezében lévő magánbank volt. A Rothschildok pénzügyi érdekeit alapvetően sértette, ha Magyarország önállóvá válik és pénzügyileg önállóvá válik. Ezért a Rothschildok pénze kellett, hogy Jellasics elinduljon ellenünk, és főleg a Rothschildok pénze kellett, hogy az oroszok azzal a 200 ezres sereggel elinduljanak a magyar seregek ellen, aminek törvényszerű csatavesztés lett a vége. Ennek a bankvilágnak a szorításából kellett kitörnünk az elmúlt négy évben is, el kellett érnünk azt, hogy pénzügyileg önállóak legyünk, mert épp ’48 példája bizonyítja azt, hogy ha egy ország pénzügyileg nem önálló, akkor hiú ábránd a nemzeti fejlődés, mert az, aki a pénzt adja, diktál nekünk. Diktált 1848-ban, és diktált négy éve. Akkor a Rothschildok, most az IMF.”

A Népszabadság kérdésére Hargitai János elmondta: a beszédet ő maga fogalmazta meg saját kútfőből, nem pártja utasítására. Az 56 éves Hargitai elvégezte a tanárképző főiskolán a történelem szakot, és 1985 előtt még tanított történelmet. A politikus nem állítja, hogy neki lenne igaza, de azt gondolja, hogy a történelmi forrásokból akár az ő beszédében elhangzott következtetéseket is le lehet vonni.

Valójában a ma is létező Osztrák Nemzeti Bankot (amelynek mintájára követeltek magyar nemzeti bankot a ’48-as forradalmárok) 1816-ban alapította Johann Philipp Stadion wathauseni gróf, függetlenül a Rotschildokról. A híres bankárcsalád tagjai csak négy évvel később, 1820-ban jelentek meg Bécsben, a bécsi udvar az ő hiteleikből fizette a vasutak és különféle ipari létesítmények felépítését. Szemben a Hargitai által sugalltakkal, a forradalom leverését követő időszak nem volt felhőtlen a bécsi Rotschild-bank számára: 1848-ban Metternich, egyik fő támogatójuk is megbukott, így az elkövetkező években a bank állami megbízásoktól esett el, és komoly pénzbeli veszteségeket szenvedett, vezetője, Salomon Mayer von Rothschild hamarosan el is hagyta Bécset.

A Népszabadság megkérdezte Majdán Jánost, a Pécsi Tudományegyetem újkortörténet tanszékének docensét, az 1848-49-es események szakértőét Hargitai beszédéről. Majdán – aki egyébként az idei pécsi megemlékezés előadója is volt – úgy véli, hogy „a tények nem Hargitait erősítik.”

„ Kossuth javaslatára a kormány és a parlament megszavazta, hogy Magyarország 1848. november 1-jén államkötvényt bocsát ki Frankfurtban” – mondta a történész. „Ehhez az ország bírta a bankvilág bizalmát, és a bécsi udvar épp ezért vette rá Jellasicsot, hogy támadja meg Magyarországot, mert féltek attól, hogy ha a kötvényt Nyugat-Európában a polgárok megvásárolják, akkor Magyarország megerősödik, a kontinens elfogadott, önálló államává válik, s többé nem lehet fellépni ez ellen. Jellasics betörését viszont lehetett úgy deklarálni a világ számára, hogy a birodalom két tartománya háborúzik egymással, így Magyarország hitelezése kockázatos. Ezért nem lett az államkötvényből semmi.” Majdán szerint egyértelmű, hogy a bankok szívesen megfinanszírozták volna a független Magyarországot, s Bécs ezt látva el akarta bizonytalanítani a pénzvilágot.

Az viszont tény, hogy Miklós cár a pétervári Rothschildoktól vett fel személyi hitelt a Magyarország ellen indított hadműveletekhez, tette hozzá Majdán. Ám nem a Rothschildok akarták ezt a háborút, ők egyszerűen csak hiteleztek. A háborút a bécsi udvar akarta, hangsúlyozta a pécsi történész, hisz a 18 éves Ferenc József – a belőle császárt csináló anyja tanácsára – 1849. május 1-jén Varsóban letérdelt Miklós előtt, és megcsókolta a cár kezét, aki válaszul megígérte, hogy visszaszerzi neki elvesztett trónját.

Majdán János még hozzátette az előbbiekhez: – Aki azt hiszi, hogy a pénzvilág háborút indított volna Magyarországért 1848-ban, az csak a saját köldökét látja. Nem voltunk mi ennyire fontos tényezők.

Az oldal indítását a Facebookon egy tíznapos kampány követi, ahol magyar közszereplők- vallási, és egyéb hovatartozástól függetlenül – egy-egy mondatban mondják el véleményüket és ítélik el az antiszemitizmust.

Magyarországon időről-időre a fellángol az antiszemitizmus a közbeszédben is. A P-Monitorral egy olyan egységes adatbázis jött létre, ahonnan könnyen és gyorsan szembesíthetjük a szélsőséges nézeteket valló közszereplőket kijelentéseikkel.

Tudjuk, hogy az oldal csak akkor lehet sikeres, ha a mértékadó többség is elitéli a megbélyegző és zsidóellenes tartalmakat. Tisztában vagyunk vele, hogy az egyes közösségek, legfőképpen az egyének érzékenysége nagy mértékben különbözhet ezekkel a tartalmakkal kapcsolatosan. Reményeink szerint elindul a párbeszéd a témával kapcsolatban, mely talán az ingerküszöb minimumának kijelöléséhez és egyfajta tartalmi konszenzus meghatározásához vezet.

A Tett és Védelem Alapítvány a romló minőségű közbeszéd, a kirekesztés, az antiszemitizmus táptalaját adó ismerethiány, valamint az atrocitások és törvényszegések elleni erélytelen jogi fellépéssel szemben kíván új alternatívát nyújtani, a pozitív zsidó identitás és a közösségi szerveződés stratégiája mentén. Az alapítvány bejegyzett civil szervezet, melynek kurátorai a teológiai és világnézeti önmeghatározásuktól függetlenül, a legfontosabb Magyarországon működő zsidó vallási és kulturális irányultságokat kívánják megjeleníteni, ezzel is szimbolikusan kifejezve, hogy az antiszemitizmus elleni fellépés mindannyiunk közös ügye.

A megemlékezésen részt vettek a betiltott újnyilas szervezet, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) tagjai is. Az MNA a 90-es évek óta létezik, vezetője, Györkös István ekkor alapította meg Szabó Alberttel és Ekrem Kemál Györggyel együtt próbálták újraalakítani a nyilas mozgalmat, ami miatt államellenes izgatásért felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.

Orosz szerint “Ma ugyanazon felforgató világerők, melyek 1944-45-ben is működtették a világelsötétítés destruktív folyamatait (mármint nem a náci Németország, hanem ellenfeleik – a szerk.), mára másfajta stratégiát választottak a rombolási folyamatok felgyorsítására és tartóssá tételére.”

A beszéd jelenleg Érpatak hivatalos weboldalán is olvasható. Ugyanitt megtalálható Györkös István (akit hívei, Szálasi Ferenc jogutódjának, a jelenlegi „nemzetvezetőnek” tartanak) egyik beszéde, illetve az arról készült videó.

Orosz Mihály Zoltán érpatak polgármestere, az ún. érpataki modell ötletgazdája, emellett több kisegyház alapítója. Függetlenként, a Jobbik támogatásával lett polgármester, és azóta is szoros kapcsolatot ápol a párttal, valamint számos szélsőjobboldali szervezettel, köztük olyan nyíltan újnáci csoportokkal, mint a Pax Hungarica Mozgalom vagy a Magyar Nemzeti Arcvonal. Tovább

 

 

Tweet

Ennek ellentmond Vona Gábor kijelentése, aki saját vagy képviselőtársai esetleges zsidó származásáról úgy nyilatkozik mint az ember legyőzendő “legsötétebb démonairól”. “Hiszek abban, hogy az ember le tudja győzni önmagát, még a legsötétebb démonait is (…) Egyúttal azt is egyértelműnek tartom, hogy a jelenlegi helyzetet figyelembe véve, ha kiderülne rólam, hogy zsidó vagyok, akkor lemondanék a Jobbik elnöki tisztségéről, és tagként segíteném tovább az ügyet.”

Vona emellett kijelentett azt is, “fontos lehet, tanulva Csanád esetéből”, hogy megvizsgálják a párt felső vezetőinek származását. Az interjú további részeiben a pártelnök Szálasi Ferencről is nyilatkozik, mivel szerinte “a Szálasi-képre elképesztő mértékű politikai teher rakódott, így az ő életművének a valós történelmi megítélése és megírása egyelőre még várat magára.” Ezután a Horthy-korszak antiszemita mozgalmának három emblematikus alakját Prohászka Ottokárt, Bangha Bélát Tormay Cécile-t nevezi mesterének.

Az ügy előzménye, hogy Ágoston Tibor, a Jobbik debreceni önkormányzati frakcióvezetője, országgyűlési képviselőjelölt egy január 12-i nyilvános debreceni megemlékezésen a holokauszt kapcsán – mint mondta: szándékos nyelvbotlásként – “holokamuról”, illetve “holokasztról” beszélt.

Bajnai Gordon, az Együtt-PM társelnöke múlt szerdán Debrecenben jelentette be, hogy országos központjuk is feljelentést tesz Ágoston Tibor kijelentései miatt. Az ellenzéki politikus egyidejűleg felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt és Kósa Lajos debreceni polgármestert, a Fidesz ügyvezető alelnökét, hogy hozzák nyilvánosságra álláspontjukat az elhangzottaktól. Kósa Lajos időközben közleményben elhatárolódott Ágoston kijelentéseitől.

Vona Gábor Jobbik-elnök múlt csütörtökön leszögezte: pártja sosem tagadta a holokausztot és minden emberirtást elítél, de azt is elítéli, ha bárki bármelyik emberirtásból “politikai, gazdasági tőkét akar kovácsolni”.

Forrás: Civishir.hu

Ágoston Tibor a Jobbik debreceni önkormányzati képviselője, a 2014-es választásokon országgyűlési képviselőjelölt. 2014 januárjában egy megemlékezésen “holokamunak” nevezte a holokausztot, amiért többen is feljelentették. Tovább

 

 

Tweet

 

Merényi – akinek Facebook-os bemutatkozásában a következő ars poetica olvasható: „büszkén vállalom és viselem, Magyarságom. A Jobbik Nak- i szervezetének az elnöke vagyok. “Nemzetünk szolgálatában meghalni lehet. De elfáradni soha!” Szálasi Ferencz.  (sic)” – nem először tesz hasonló kijelentéseket.  Alább közlünk egy rövid válogatást az elnök online ámokfutásából.

Egyes megnyilvánulásai büntetőjogi kategóriákat is kimeríthetnek. 2013 augusztusában a Nyilaskeresztes Párt zászlóját a Jobbik és szövetséges szervezetek logói között ábrázoló képet osztott meg.

Merényi Imre László (1948 –) Jobbik Nak Helyi Szervezet elnöke, önkormányzati képviselő-jelölt volt a 2010-es önkormányzati választásokon. Tovább

 

 

Forrás

Egy zsidó témájú kerekasztal-beszélgetésről

Hozzászólása a Hir24.hu-n

Egy hamisított Bodnár Dániel-idézet kapcsán.

A lelkészt a saját püspöke, Szabó István és a reformatus.hu szerkesztője, Csepregi Botond is feljelentette az egyháznál. A hivatalos vád az volt, hogy Hegedűs politizált a templomban, de az ügy inkább arról szólt, hogy Hegedüs köré az évek során szélsőséges emberek gyűltek, ami már kínos a református egyháznak.

Ha Hegedűst elmarasztalták volna, akkor elveszíthette volna a gyülekezetét és a templomát is.

A testület a lelkészi törvény azon pontja miatt marasztalta el a lelkipásztort, amelyik tiltja a közösség megosztását, a gyűlöletkeltést, illetve azt, hogy a lelkipásztor olyat tegyen, ami a tiszta erkölcsbe ütközik. De a bíróság nem tartotta indokoltnak a vádat képviselő egyházmegyei jogtanácsos által kért palástvesztést, mert igaz ugyan, hogy már korábban is folytak eljárások Hegedűs Loránt ellen, ám ezek egyikében sem marasztalták el, első büntetésként pedig nem indokolt, hogy eltiltsák a hivatásától.

Forrás: MTI/444.hu

Ifj. Hegedűs Lóránt (1968-) antiszemita kijelentéseiről ismert református lelkész, a MIÉP alapító tagja, volt parlamenti képviselő. Tovább

 

 

Tweet

Mint kiderült, Tompó László amikor éppen nem Szálasi-emlékművet avat, vagy a Gede-kiadónak szerkeszt, az Attila Király Népfőiskolán ad elő.  A népfőiskola 2008-ban Soltvadkerten indult a Jobbik kezdeményezésére, az alapítók elmondása szerint az intézmény “célja, hogy minél több településen havi rendszerességgel lehetőséget teremtsen az emberek számára ahhoz, hogy olyan információkhoz jussanak, amelyet máshol nem vagy alig kapnának meg.” A hivatalos iskolai ranggal nem rendelkező intézmény, amelynek igazgatója jelenleg Z. Kárpát Dániel jobbikos országgyűlési képviselő, az ország számos pontján tart előadásokat. Az előadók között a párt politikusai, köztük Vona Gábor, az intézmény megálmodója is szerepel.

Tompó az iskola számos tagozatán tart előadásokat. Ő nyitotta meg például az intézmény induló mohácsi képzéseit, előadott a Tatai tagozaton, és a budapesti fiumei úti temetőben is tartott “rendhagyó irodalomórát” – utóbbit egyébként maga Z. Kárpát hirdette meg.

Ifj. Tompó László (1972-) önjelölt irodalomtörténész (bár egyetemi végzettséggel nem rendelkezik) és a Gede kiadó szerkesztője, szélsőjobboldali események, köztük jobbikos rendezvények rendszeres előadója, de ő mondott beszédet a Mezőkövesden (magánterületen) felállított Szálasi Ferenc-emlékmű felavatásánál is. Tovább

De ki is az az ifj. Tompó László? Egy 2010-ben adott interjúból megtudhatjuk, hogy a szombathelyi, magát irodalomtörténésznek nevező férfi egyetemi végzettséggel nem rendelkezik, ehelyett a 90-es években Tudós-Takács Jánostól tanulta meg sajátos világnézetét.  A ’80-as években 3/3-as ügynökként alkalmazott Tudós-Takács a ’90-es években újjáinduló újnyilas mozgalom egyik fő ideológusa volt, 2010-ben bekövetkezett haláláig a Gede Testvérek Kiadó és a Szittyakürt főmunkatársa és a Pax Hungarica Klub állandó előadójaként tevékenykedett.

A fenti lapoknak Tompó is állandó munkatársa, 1993 óta publikál a Pannon Front, a Szittyakürt és a Front című, vállaltan nemzetiszocialista szellemiségű lapok hasábjain, írásai jelenleg a hunhir.info portálon olvashatók, eellett állandó szerkesztője a neonáci irodalomra szakosodott Gede-kiadónak.

Nézeteit Tompó az említett interjúban így foglalja össze: “Bármennyi parazsat is gyűjtök most fejemre, hosszas történelmi tanulmányaim alapján nyugodt lelkiismerettel kijelentem, hogy Szálasi Ferencre is érvényes, ami dr. Hász István (1884-1973) katolikus püspök szerint Hitlerre: „Eljön az idő, amikor Őt oltárainkon fogjuk tisztelni!”

Tompó a Jobbik mellett számos szélsőjobbos szervezet rendezvényein is hirdeti eszméit.  Egyik emlékezetes fellépése volt a Mezőkövesden felállított Szálasi-emlékmű felavatása a PHM, a Lelkiismeret ‘88, a borsodi Gárda és a HVIM küldötteinek társaságában.

Ifj. Tompó László (1972-) önjelölt irodalomtörténész (bár egyetemi végzettséggel nem rendelkezik) és a Gede kiadó szerkesztője, szélsőjobboldali események, köztük jobbikos rendezvények rendszeres előadója, de ő mondott beszédet a Mezőkövesden (magánterületen) felállított Szálasi Ferenc-emlékmű felavatásánál is. Tovább

 

 

Tweet