„A nemzetközi bankvilág már azokban az időkben is a nemzetek felett, nemzetközi szinten volt megszervezve” – szólt Hargutai fő üzenete. „A bécsi bank, aminek akkor pénzverési és hitelezési monopóliuma volt Magyarországon, valójában a Rothschildok kezében lévő magánbank volt. A Rothschildok pénzügyi érdekeit alapvetően sértette, ha Magyarország önállóvá válik és pénzügyileg önállóvá válik. Ezért a Rothschildok pénze kellett, hogy Jellasics elinduljon ellenünk, és főleg a Rothschildok pénze kellett, hogy az oroszok azzal a 200 ezres sereggel elinduljanak a magyar seregek ellen, aminek törvényszerű csatavesztés lett a vége. Ennek a bankvilágnak a szorításából kellett kitörnünk az elmúlt négy évben is, el kellett érnünk azt, hogy pénzügyileg önállóak legyünk, mert épp ’48 példája bizonyítja azt, hogy ha egy ország pénzügyileg nem önálló, akkor hiú ábránd a nemzeti fejlődés, mert az, aki a pénzt adja, diktál nekünk. Diktált 1848-ban, és diktált négy éve. Akkor a Rothschildok, most az IMF.”

A Népszabadság kérdésére Hargitai János elmondta: a beszédet ő maga fogalmazta meg saját kútfőből, nem pártja utasítására. Az 56 éves Hargitai elvégezte a tanárképző főiskolán a történelem szakot, és 1985 előtt még tanított történelmet. A politikus nem állítja, hogy neki lenne igaza, de azt gondolja, hogy a történelmi forrásokból akár az ő beszédében elhangzott következtetéseket is le lehet vonni.

Valójában a ma is létező Osztrák Nemzeti Bankot (amelynek mintájára követeltek magyar nemzeti bankot a ’48-as forradalmárok) 1816-ban alapította Johann Philipp Stadion wathauseni gróf, függetlenül a Rotschildokról. A híres bankárcsalád tagjai csak négy évvel később, 1820-ban jelentek meg Bécsben, a bécsi udvar az ő hiteleikből fizette a vasutak és különféle ipari létesítmények felépítését. Szemben a Hargitai által sugalltakkal, a forradalom leverését követő időszak nem volt felhőtlen a bécsi Rotschild-bank számára: 1848-ban Metternich, egyik fő támogatójuk is megbukott, így az elkövetkező években a bank állami megbízásoktól esett el, és komoly pénzbeli veszteségeket szenvedett, vezetője, Salomon Mayer von Rothschild hamarosan el is hagyta Bécset.

A Népszabadság megkérdezte Majdán Jánost, a Pécsi Tudományegyetem újkortörténet tanszékének docensét, az 1848-49-es események szakértőét Hargitai beszédéről. Majdán – aki egyébként az idei pécsi megemlékezés előadója is volt – úgy véli, hogy „a tények nem Hargitait erősítik.”

„ Kossuth javaslatára a kormány és a parlament megszavazta, hogy Magyarország 1848. november 1-jén államkötvényt bocsát ki Frankfurtban” – mondta a történész. „Ehhez az ország bírta a bankvilág bizalmát, és a bécsi udvar épp ezért vette rá Jellasicsot, hogy támadja meg Magyarországot, mert féltek attól, hogy ha a kötvényt Nyugat-Európában a polgárok megvásárolják, akkor Magyarország megerősödik, a kontinens elfogadott, önálló államává válik, s többé nem lehet fellépni ez ellen. Jellasics betörését viszont lehetett úgy deklarálni a világ számára, hogy a birodalom két tartománya háborúzik egymással, így Magyarország hitelezése kockázatos. Ezért nem lett az államkötvényből semmi.” Majdán szerint egyértelmű, hogy a bankok szívesen megfinanszírozták volna a független Magyarországot, s Bécs ezt látva el akarta bizonytalanítani a pénzvilágot.

Az viszont tény, hogy Miklós cár a pétervári Rothschildoktól vett fel személyi hitelt a Magyarország ellen indított hadműveletekhez, tette hozzá Majdán. Ám nem a Rothschildok akarták ezt a háborút, ők egyszerűen csak hiteleztek. A háborút a bécsi udvar akarta, hangsúlyozta a pécsi történész, hisz a 18 éves Ferenc József – a belőle császárt csináló anyja tanácsára – 1849. május 1-jén Varsóban letérdelt Miklós előtt, és megcsókolta a cár kezét, aki válaszul megígérte, hogy visszaszerzi neki elvesztett trónját.

Majdán János még hozzátette az előbbiekhez: – Aki azt hiszi, hogy a pénzvilág háborút indított volna Magyarországért 1848-ban, az csak a saját köldökét látja. Nem voltunk mi ennyire fontos tényezők.