Devecserben a Petőfi Sándor téren kezdődött a jobbik tüntetése, amihez csatlakozott az Új Magyar Gárda, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Hatvannégy Vármegye, a Véderő, a Gárda Motorosok, a Betyársereg és még két szervezet. Az űgy előzménye, hogy a Jobbikosokat egy helyi személy hívta Devecserbe, mivel állítása szerint megfenyegették és inzultálták őt helyi cigány lakosok, ezért a Jobbik felvonulást tartott az összes helyi cigány lakos háza előtt.

A beszédeket Ferenczi Gábor kezdte a Jobbiktól, rajta kívül két jobbikos parlamenti képviselő volt jelen, Lenhardt Balázs és Bertha Szilvia. Ferenczi elmondta, hogy békét, rendet és biztonságot akarnak Devecserben és a demonstráció a jogos magyar önvédelemért szól, hogy a magyarok megvédehssék önmagukat és a cigányoknak legyenek kötelezettségeik.Külön szólt Devecser polgármesteréhez, Toldi Tamáshoz utalva korábbi nyilatkozatára – amelyben nem kivánatosnak nevezte a felvonulást, és a békés tüntetésre szólítót fel – és ezezekkel kapcsolatban nem tesztését fejezte ki, majd elmondta hogy ne a „normális emberek” ellen emeljék fel szavukat, hanem „bűnözők” ellen lépjenek fel. Elmondta, hogy nem akar több panaszt hallani és nem akarja azt hallani, hogy a devecseri cigányok lopnak, csalnak. Felhívta az embereket, hogy baj esetén hívják a Véderőt és hangsúlyozta, hogy a halálbüntetést vissza kell állítani, beszédét azzal fejezte be, hogyha nem szűnnek meg a problémák akkor visszajönnek.

Ezek után Toroczkai László következett a Hatvannégy Vármegyétől, aki azzal kezdte a beszédét, hogy a magyaroknak három lehetőségük van, kivándorolnak vagy rabszolgák lesznek, azaz a „cigányok csicskásai”, ahogy ő fogalmazott vagy harcolnak és itt maradnak és megy az, akit zavar a magyarság. Elmondta, hogy az országban mindenhol cigányok és cigánybűnözés van és mindenhol, ahol ez az „etnikai csoport van ott pusztítás, rombolás jelenik meg”. Szerinte a cigányok a magyarokat ki akarják irtani és ha harcolni akarnak, akkor fel kell velük venni a harcot és nincs más lehetőség. Szerinte a magyarok vagy áldozattá válnak vagy megküzdenek.

Majd László Attila, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnöke következett. Szerinte „ki kell söpörni az össze szemetet az országból”. Szerinte lázadni kell és el kell zavarni a bűnözőket, akik rajtuk élősködnek és szerveződni kell minden településen, majd hozzátette, hogy minden harcos magyarra hamarosan szükség lesz. Végül az önvédelem kifejezést fejtette ki, ami szerinte „vészhelyzetben kialakuló cselekvési magatartás, amit tudatos tett követ”.

Majd sorba rendeződött a több szervezet és elindultak a menet következő állomásához, ahhoz a felthetetően Jobbik szimpatizáns családhoz, akik „megvédésére” érkeztek.

Itt a Betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt kezdte a beszédét. Faji háború jeleiről beszélt, etnikai alapú konfliktusról. „A cigány fajta úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés”- mondta. Szerinte a cionisták irányítanak és ők lázítják a cigányokat is. „Én magamat rasszistának vallom és ki fogok állni emellett, nem fogjuk ezt az életteret enged egy alfajnak” – folytatta. „Genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a közéletből”. „Eltapossuk azt a jelenséget, amit ki kell irtani az életünkből”.

Utána Mészáros István következett az Új Magyar Gárdától, aki a kormánytól követelte „ennek a bűnözésnek a visszaszorítását”. Szerinte ez az utolsó óra és elmondta, hogy ők nem fogják megunni és nem fognak hazamenni.

A menet végén a tömeg néhány tagja kővel dobált meg egy cigányok lakta házat. A dobálózásban megsérült Ferenczi Gábor jobbikos képviselő is, akit egyik tüntető társa dobott véletlenül fejbe. A Jobbik később azt állította, a házban lévők kezdték a  dobálózást, ennek ellenére a Deres.tv nevű szélsőjobbos oldalon (az oldal főszerkesztője Turner Gábor, a tüntetésen is résztvevő HVIM egyik vezetője) a szerzők büszkén írták, hogy a tüntetők támadtak.

Forrás: Kettős Mérce/HVIM.hu

Tyirityán Zsolt (1983-) biztonsági őr, a Betyársereg alapítója és vezetője. Saját bevallása szerint is nemzetiszocialista nézeteket vall, korábban faji alapon elkövetett súlyos testi sértés miatt ült börtönben. Tyirityán és a Betyársereg 2009-ben stratégiai szövetséget kötött a Jobbikkal, és azóta is vesznek részt a párt rendezvényein. Tovább

 

 

Tweet

A gyanútlan turista azt hihette, náci háborús filmforgatásba botlott szombat délután a Normafánál, Budán. Pattogó katonai indulókra menetelő nyilas osztagok, korhű csendőr egyenruhák, az eredetire megtévesztésig hasonlító zászlók, rohamsisakok és karszalagok színezték fekete-vörösre a hófödte tájat.

Az egyenruhások körül operatőrök és fotósok sürögtek-forogtak, miközben a néhány tízméternyire síelő gyerekek tágra nyílt szemmel figyelték a döbbenetes látványt. A kétszázötven-háromszáz neonáci egy része a BKV menetrendszerinti járatával érkezett a helyszínre: a buszról leszálló, többnyire huszonéves fiatalok szinte akadály nélkül jutottak el a János-hegy lankájáig: igaz ugyan, hogy körülbelül száz rendőr várakozott a buszmegálló közelében, ám tevékenységük néhány igazoltatásban és motozásban merült ki: nem akadályozták meg, nem oszlatták fel az eseményt. Asszisztáltak a Becsület Napja zavartalan megünnepléséhez.

„Emlékezz a hősökre kik életüket adták mások szabadságáért vállalták a halált” – hirdette a magyar nácik tört magyarsággal írt molinója, míg német bajtársaik saját anyanyelvükön éltették a nemzetiszocializmust.

Az ünnepség 1945. február 11-ére volt hivatott emlékezni: a napra, amikor a szovjet csapatok által körbevett Budapest védői, német és magyar katonák egy része megpróbált kitörni a gyűrűből.

A kísérlet a háború egyik legkilátástalanabb hadműveleteként vonult be a történelembe – állapítja meg a Rubicon folyóiratban megjelent tanulmányában Ungváry Krisztián történész, a korszak specialistája. A közel 44 ezres védőseregnek kevesebb, mint 2 százaléka jutott ki, ezeknek is kevesebb, mint 10 százaléka volt magyar. 17 ezer fő veszett oda néhány nap leforgása alatt. Mint Ungváry írja, Budapest nem véletlenül szerepel a német memoárirodalomban gyakran „második Sztálingrádként”.

S hogy mi hajtotta ezeket az embe­re­ket ebbe a kétségbeesett, őrült vállalkozásba? – teszi fel a kérdést a történész. „A kitörés hadművelete csak a totális háború pszichózisának ismeretében érthető meg: a német vezetés ítélőképességét az oroszoktól való félelem deformálta, így katonáikat nem a hadifogságba vezették, hanem a pusztulásba hajszolták” – adja meg a választ Ungváry Krisztián. „Nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk” – összegezte a nácik, illetve személyesen Hitler álláspontját Edmund Veesenmayer budapesti nagykövet 1945-ben.

A Jobbik szövetségesei – mert a Normafánál összegyűlt szervezetek nagyobb része kapcsolatban áll Vona (Zázrivecz) Gábor pártjával – a nácik szellemi örököseiként emlékeznek évről-évre elődeikre. A Himnusz eléneklése után a ceremóniamester „pihenj”-t kiáltott, majd az emelvényre szólította a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) budapesti elnökét, Incze Bélát. Incze nem ismeretlen a Hetek olvasói számára. A 2010-es Magyar Sziget-es botrány előtt – amikor Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselő, a HVIM elnöke ostorral fenyegette lapunk munkatársait – Incze arról beszélt, hogy ő és mozgalma nem antiszemita, hanem aszemita, ami azt jelenti, hogy egy zsidóság nélküli világért küzdenek. Incze ezt követően azzal került be a hírekbe, hogy a HVIM delegáltjaként részt vett az új alkotmány kidolgozásában, és végül csak azért zárták ki az előkészítő bizottságból, mert véletlenül egy Szálasi-idézettel díszített e-mailt küldött el a bizottság egyik KDNP-s tagja számára.

Incze szombaton arról beszélt, hogy a turáni és germán harci génekkel rendelkező várvédők szorult helyzetükben sem a védekezésre és a menekülésre, hanem a támadásra gondoltak. „Ők annak idején jóval könnyebb helyzetben voltak, mint mi, annak ellenére, hogy szellemi értelemben pontosan ugyanúgy egy körbezárt erődben vagyunk” – a beszédnek ezt a zagyva részét nehéz megérteni, Incze azonban hamarosan a lényegre tért: vagy ők is kitörnek Európa szorításából, vagy arra a sorsra jutnak, mint a budai várban maradt sebesültek.

A szerény beszédkészséggel megáldott szónok arról is szólt, hogy a budai várba beszorult német katonák számára a rájuk törő szovjet katonák – akik a sebesülteket még benzinnel lelocsolva fel is gyújtották – olyanok, mint a mai kor embere számára a cionista világhatalom. „Mi sem várhatunk sokkal jobbat a cionista világhatalom képviselőitől, ránk is hasonló dolgok várnak, ha nem készülünk fel a támadásra: nem a menekülésre, nem a hátrálásra, hanem a támadásra” – nyomatékosította mondandóját Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselő beosztottja és bajtársa.

Incze ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ők, „akik a normalitást képviselik ebben a világban”, rendelkeznek hibákkal is: például „liberális deformálódásokkal, mint amilyen ez a demokratikus álomrend, amiben élnünk kell. Végig kell gondolnunk, hogy szükségünk van-e erre: előbb saját magunkban kell ezt a nagy háborút megvívnunk, hogy utána a külvilágra kiterjesztve a kis háborút is megvívhassuk” – oktatta a jelenlévőket Incze Béla.

„Bajtársak, testvérek! Mi, nemzetiszocialisták mindig nagy büszkeséggel gondolunk 1945. február 11-ére” – kezdte beszédét a második felszólaló Tyirityán Zsolt, a szintén Jobbik-szövetséges Betyársereg vezetője. Tyirityán – aki tavaly nyáron, a Magyar Szigeten a „rohadt tetves zsidók” illetve „a másabb bőrszínűek” lelövéséről értekezett egy nyilvános előadáson – azt mondta, a kitörésnapi események minden olyan emberi értéket tartalmaznak, melyek a nemzetiszocializmusban is megnyilvánulnak. A szellem győzött az anyag felett, és úgy általában az egyetemes emberi értékek győztek 1945. február 11-én. „Aki nem érti a kitörés szellemiségét, az magát a nemzetiszocializmust sem fogja megérteni soha” – intette hallgatóságát Tyirityán.

Bár hadászati szempontból Budapest védői vereséget szenvedtek, „de erkölcsi szempontból viszont totális győzelmet arattunk a sátáni sötétség felett” – tudhattuk meg a beszédét ekkor már ordítva olvasó szélsőjobbos figurától. A szabad beszéd tekintetében meglehetősen korlátozott képességű Tyirityán felszólalása végén már rekedt torokkal emlékezett a „kiirtott magyar intelligenciáról” és a megölt sebesültek tízezreiről. Aztán egy huszárvágással a jelenkorba érve megállapította: az elsötétedés gyűrűi halálos gyűrűt vonnak körénk. Tyirityán félreérthetetlenül utalt az Egyesült Államokra és Izraelre. A szónok eleinte engedékenyebbnek tűnt, mint tavaly nyáron: hangsúlyozta, hogy nem embereket kell kiirtani, hanem az imént említett eszméket. A következő mondatában viszont már azzal biztatta bajtársait, hogy hamarosan eljön az idő, amikor ténylegesen hadrendbe állnak, hogy Európát visszaadják az európaiaknak. A magyarságot „Délkelet-Európa vezető né­pé­nek fogjuk tenni, valamint a fehér fajt újra a világ urává fogjuk nyilvánítani.”

Tyirityánt követően egy a „német-magyar barátság fáradhatatlan harcosaként” felkonferált német neonáci szónokolt, őt egy „horvát bajtárs” követte tört angolsággal, míg végül a pódiumra lépett Lantos János. A Pax Hungarica mozgalom képviselője tavaly ősszel tűnt fel a neonácik Corvin-köznél tartott ’56-os megemlékezésén. A Hitler oldalra fésült frizurájához hasonlót viselő Lantost a mozgalom új reménységének nevezték a közönség soraiban álldogáló csillogó szemű tinédzser lányok.

Lantos is felmondta az Európát a sötét, gonosz, sátáni erőktől védelmező német és magyar csapatokról már korábban is hallott leckét, majd azt állította, hogy a nácik bukásával hosszú időre megpecsételődött Európa sorsa. Lantos szerint a vasfüggönnyel kettéválasztott kontinens mindkét felét ugyanaz a faj uralta: az a hiéna faj, amely képtelen valódi értéket alkotni, és amely úgy viszonyul a kultúraalkotó fajokhoz, mint amilyen szerepet a poloska tölt be az állatvilágban. Lantos szerint a Vörös Hadsereg katonái a „szovjet zsidó propagandista Ilja Ehrenburg útmutatására fosztották ki fél Európát, és ezért mondta kétezer évvel ezelőtt e felbujtók elődeinek Jézus, hogy »a Sátán az atyátok«.”

Az ifjú náci ezután azt mondta, nincs joguk megalkudni az ellenséggel, mert az ő – mármint Lantosék – világa Istenhiten és idealisztikus magasrendű elképzeléseken, nemzet- és fajszereteten nyugszik, lelkivilágukat Wagner, Liszt és sok más árja művész tükrözi, míg „az övéket az elfajzott művészetek, mert az ő világuk nem más, mint bűn és mocsok, aberráció és fertő.”

A gesztusaiban is láthatóan Hitlert utánzó Lantos is beszélt a fizikai harcról: azt mondta, hamarosan eljön az idő, amikor vérben és könnyben újra fegyverrel kell megvédeniük hitüket, fajtájukat. És „az ilyen ellenséggel” szemben egyetlen jelszavuk lehet: győzelem, vagy halál.

A beszédeket követően a nácik megkoszorúzták a szónoki dobogó elé állított fakereszteket, miközben a hangszórókból német gyászinduló szólt.

Tyirityán Zsolt (1983-) biztonsági őr, a Betyársereg alapítója és vezetője. Saját bevallása szerint is nemzetiszocialista nézeteket vall, korábban faji alapon elkövetett súlyos testi sértés miatt ült börtönben. Tyirityán és a Betyársereg 2009-ben stratégiai szövetséget kötött a Jobbikkal, és azóta is vesznek részt a párt rendezvényein. Tovább